Alapító Okirat

Alapító Okirat

Alapszabály

Egységes szerkezetben
Az S.O.S. WildLife Vadállatvédelmi Egyesület alakuló közgyűlése, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény alapján, az egyesület 2009. december 18. elfogadott, és 2010. február 03. napján módosított Alapszabályát az alábbi tartalommal egységes szerkezetbe foglalva fogadta el:

1.§
Az Egyesület neve, székhelye és jogállása

(1) Az Egyesület neve: S.O.S. WildLife Vadállatvédelmi Egyesület (a továbbiakban: Egyesület)

(2) Az Egyesület székhelye: 1142 Budapest, Kacsóh Pongrác út 135/C.

(3) Az Egyesület működési területe belföldre terjed ki.

(4) Az Egyesület önkéntesen létrehozott; önkormányzattal rendelkező jogi személy. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez, választásokon jelöltet nem állít, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

2.§
Az Egyesület céljai és tevékenységei

(1) Az Egyesület célja a vadállatok védelme, a vadállatok életkörülményeinek javítása, valamint környezetvédelem; természet-, és állatvédelem.

(2) Az Egyesület az alapszabályban meghatározott célt az alábbi, kizárólag non-profit jelleggel, és kifejezetten nem vállalkozási tevékenység keretei között végzett alábbi tevékenységek révén kívánja megvalósítani:

  • sebesült vadállatok mentése;
  • sebesült vadállatok ellátása, gyógyítása;
  • sebesült vagy elárvult vadállatok rehabilitációja, visszaszoktatása a természetes környezethez;
  • vadállatvédelmi kórház és rehabilitációs központ alapítása;

(3) Az Egyesület tevékenysége, programjai bárki számára hozzáférhetőek.  Az egyesület kizárólag másodlagos jelleggel folytathat gazdasági – vállalkozási tevékenységet, az fő tevékenysége nem lehet.

(4) Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát saját internetes honlapon, és egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja.

(5) Az Egyesület együttműködik minden olyan hazai és külföldi egyesülettel, állami, önkormányzati, gazdálkodó és társadalmi szervezettel, természetes személlyel, amelyek (akik) segítik céljai megvalósítását.

3.§
Az Egyesület tagságával kapcsolatos szabályok

(1) Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy vagy jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja, figyelemmel az 1989.évi II. törvény (Etv) 2.§ (1) bekezdésére. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, értékrendjét magára nézve kötelezőnek fogadja el.

(2) A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.

(3)Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

(4) Az egyesületi tagság megszűnik:

– a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
– a kilépés írásbeli bejelentésével 
– kizárással, a kötelezettségek megszegése esetén
– ha az Egyesület megszűnik.

(5) Kilépési szándékát a tag köteles bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.

(6) A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, illetőleg, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

(7) A 3.§. (6) bekezdésében megjelölt eljárásban csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. A tag a kizáró közgyűlési határozat ellen 30 napon belül a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. 

4.§
Tagsági jogok és kötelezettségek

(1) Az Egyesület tagja jogosult:

  • részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását,
  • a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni
  • a természetes személy tagok választhatnak és választhatók. A nem természetes személy tagok képviselői is megválaszthatók a társadalmi szervezet szerveibe az Etv. 9. § b. pontja alapján. A nem természetes személy tagok törvényes képviselőik útján választhatják meg az Egyesület vezető tisztségviselőit.

(2) Az Egyesület tagja köteles:

  • az Egyesület Alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, ahhoz méltó magatartást tanúsítani az egyesületi rendezvényeken kívül is,
  • az Egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni,
  • a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni,
  • az Alapszabályban meghatározottakon kívül az önkéntesen vállalt egyéb kötelezettségeknek eleget tenni.

(3) A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.

(4) Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

5.§
Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (6. §), amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség (7. §) irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok és az Elnök (8. §).
(2) A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

  1. §
    A Közgyűlés

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összessége által alkotott Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a írásban, az ok és a cél megjelölésével kéri, továbbá, ha a bíróság elrendeli. (Etv. 11.§ (2) bekezdése)

(2) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

  1. a) Az Alapszabály megállapítása, módosítása.
  2. b) Az éves költségvetés meghatározása.
  3. c) Az Elnökség éves beszámolójának elfogadása.
  4. d) Az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása.
  5. e) Az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás.
  6. f) Az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása.
  7. g) Az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása, ha a tisztségükből adódó feladatokat nem látják el.
  8. h) A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása.
  9. i) A Felügyelő Bizottság tagjainak visszahívása, ha a tisztségükből adódó feladatokat nem látják el.

(3) A közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével.

(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.

(5) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az a), e) és g) pontot, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább három-negyedének) igenlő szavazata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(6) A közgyűlés az éves beszámolóról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

(7) A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

(8) A közgyűlés a személyi döntések (e), f) és g) pontok) kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza.

(9) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni

(10) A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

7.§
Az Elnökség

(1) Az Egyesület vezető szerve a három tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választja. Az elnökség tagjai az Elnök, az Alelnök, és a Titkár.

(2) Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van.

(3) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell. Az Elnökség két tag jelenléte esetén egyhangú döntést hoz.

(4) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

(5) Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

  • az éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével,
  • az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala.
  • az ügyrend elfogadása,
  • tagfelvétel jóváhagyása,
  • az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására,
  • az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,
  • döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

(6) A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

(7) Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

8/A. §

Az Egyesület Elnöke

(1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője.

(2) Az Elnök hatásköre és feladatai:

  • az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,
  • a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
  • a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtása,
  • az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
  • az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt,
  • az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható,
  • éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
  • a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése
  • irányítja és ellenőrzi a Titkár munkáját,
  • a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

8/B. §

Az Egyesület Alelnöke

(1) Az Alelnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választott vezető tisztségviselő.

(2) Az Alelnök hatásköre és feladatai:

  • aktívan részt vesz az Elnökség munkájában
  • megbízás alapján képviseli az egyesületet
  • önállóan nem jogosult az egyesület képviseletére,
  • intézkedik és dönt a közgyűlés vagy az Elnökség által a hatáskörébe utalt ügyekben,
  • az Elnök akadályoztatása esetén – egyes konkrét esetekben – meghatalmazás alapján elláthatja az Elnök jogkörét
  • az Alelnök részére aláírási jog, bélyegzőhasználati jog nem ruházható át.

 

8/C. §

Az Egyesület Titkára

A Titkár – aki szintén az Egyesület egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választott tisztségviselője – az Elnök útmutatása alapján szervezi és ellátja az Egyesület adminisztrációs ügyeit, vezeti a tagnyilvántartást, gondoskodik az egyesületen belüli információáramlásról, továbbá intézi az Egyesület infrastruktúrális beszerzéseit és fejlesztéseit.

9.§.
A Felügyelő Bizottság

1.) A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése. Működéséért a Közgyűlésnek felel.

2.) A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet.

3.) A Felügyelő Bizottság 3 tagját a Közgyűlés választja meg 5 évre.

4.) A Felügyelő Bizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.

5.) A Felügyelő Bizottság szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével.

  • A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti.
  • Zárt ülés elrendeléséről az előző bekezdésben foglalt indokok alapján a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni.
  • A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon az összes tagja jelen van.
  • A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, munkarendjét maga határozza meg.
  • A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban.
  • A határozatokat az egyesület elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell behelyezni. A Határozatok Könyvének tartalmára az Alapszabály 7.§-ának 7.) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók.
  • A határozatok nyilvánosságra hozatalára az Alapszabály 7.§-ának 7.) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók.

6.) A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni.

7.) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a.) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé.

b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

8.) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

9.) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

10.) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a vezető szerv elnöke vagy tagja, vagy azok közeli hozzátartozója.

 

10.§
Az Egyesület működése, gazdálkodása és vagyona

(1) Az Egyesület mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

(2) Az Egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik, úgy mint:

      • a tagok tagdíjai, illetve hozzájárulásai,
      • a tagok működési hozzájárulásai, térítési díjai,
      • adomány, költségvetési juttatás, alapítványi támogatás, felajánlás, pályázati támogatás,
      • rendezvények bevételei,
      • bel- és külföldi magán- és jogi személyek, más, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok felajánlásai,
      • a tagok, továbbá bel- és külföldi, magán- és jogi személyek, más, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok által az Egyesületnek átengedett vagyoni értékű jogok (pl.: ingyenesen átengedett szoftver, alkotás stb. felhasználási joga stb.),
      • az alaptevékenységet szolgáló gazdasági tevékenységből származó bevételek,
      • bérleti díjakból származó bevételek,
      • szolgáltatási tevékenység ellenértéke,
      • egyéb forrásokból származó pénzeszközök képezik.

(3) A tagdíj összegét, befizetésének módját az Elnökség határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(4) Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

(5) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Az egyesület kizárólag másodlagos jelleggel folytathat gazdasági – vállalkozási tevékenységet, az fő tevékenysége nem lehet.

(6) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen.

(7) Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

(8) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

(9) Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő folytathat.

(10) Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók.

(11) Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.

(12) Az Egyesület működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét az Egyesület elnöke biztosítja az érdeklődő részére munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett.

(13) Az egyesület lehet birtokosa minden olyan ingó és ingatlan vagyonnak, kötvénynek, részvénynek és más értékpapírnak, valamint bérelt vagy saját földterületnek egyéb bérleménynek, ami a hivatkozott törvény vagy más jogszabály rendelkezésével nem ellentétes. Az egyesület tevékenysége kiterjedhet szállásnyújtásra, étkeztetésre, üzlet fenntartására, táborszervezésre, utaztatásra, támogatások és ajándékok elfogadására a hivatkozott szabályok szerint.

11.§
Az Egyesület képviselete
(1) Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli.

(2) Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök önállóan jogosult rendelkezni.

12.§
Az Egyesület megszűnése
(1) Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja.

(2) Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

(3) Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt.

13.§
Záró rendelkezések

(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvény-könyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok a Budapesten, 2009. december 18. napján tartott és 2010. február 03. napján megismételt Alakuló Közgyűlése nyílt szavazással, egyhangú határozattal jóváhagyta.

(3) Az Egyesület Alapszabályát a Fővárosi Bírósághoz, az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.

Budapest, 2010. február 03.